A SOPRONI BORLOVAGOK ÉS BORBARÁTOK EGYESÜLETE ALAPSZABÁLYA Elhatározva a Soproni Borlovagok és Borbarátok Egyesületének létrehozását, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve a tagok az alábbi tartalommal fogadják el a szervezet alapszabályát: I. Az Egyesület adatai 1. Az Egyesület neve: Soproni Borlovagok és Borbarátok Egyesülete 2. Az Egyesület székhelye: 9400 Sopron, Várkerület 7. (Rejpál-ház) 3.Az Egyesület alapító tagjainak nevét és lakóhelyét tartalmazó tagnévsor az alapszabály 2. számú mellékletét képezi. 4. Az Egyesület honlapjának címe: https://sopronilovag.hu II. Az Egyesület célja, tevékenysége 1. Az Egyesület célja: Az Egyesület az alapító tagok elhatározásából a Soproni bor megismertetése és védelme, a borra vonatkozó tudományok eredményeinek népszerűsítése érdekében jött létre. Az Egyesület célja, hogy Magyarországon és nemzetközileg megismertesse a tradicionális és történelmi soproni bortermelő vidék, szőlő és bortermelés kultúráját, és az eziránt érdeklődő személyek, közösségek számára fórumot teremtsen. Az előzőekben meghatározottak kiteljesítéséért minden olyan eszközt és módszert alkalmazni kíván, amely nincs alárendelve politikai és pártérdekeknek. Azon munkálkodik, hogy a Soproni bor társadalombeli helyzetét emelje, valamint a Soproni Legáció működését célkitűzéseinek megvalósulását elősegítse. Kiáll a keresztény értékek mellett, terjeszti és védelmezi azokat, ezért a hit áll megnyilvánulásai középpontjában. Összejöveteleivel, rendezvényeivel a fenti célokat közvetíti minden olyan közösségnek és egyénnek, amely, és aki azokkal rokonszenvez vagy közeledni kíván azokhoz, javaslataival, elképzeléseivel hozzá kíván járulni elérésükhöz. Kiállításokat, borászati bemutatókat, borkóstolókat, előadásokat, beszélgetéseket szervez, könyvek, albumok, időszaki kiadványok kiadását kedvezményezi. Nemzetközi kapcsolatokat épít ki. Az írásos és elektronikus médiában tevékenységéről rendszeresen közleményeket tesz közzé, véleményt nyilvánít. 2. Az Egyesület tevékenysége: Az Egyesület kulturális és hagyományőrző tevékenységeket folytat, e tevékenységeket a nemzeti kultúra és a Soproni bor védelméhez kapcsolódóan végzi. Az Egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a szolgáltatásaiból. Gazdasági-vállalkozási tevékenységet úgy végezhet, hogy az Alapszabályban meghatározott alapcél(ok) szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyezteti. Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja. Politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Az Egyesület követi, elfogadja a Legáció Sopron célkitűzéseit, és nemes gondolatait a borról, borkultúráról. III. Az Egyesület működésére vonatkozó általános szabályok Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. IV. Tagdíj 1. Az Egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tagdíj összege évi 6.000,- Ft, amelyet a megalakuláskor a nyilvántartásba vételt elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év március hó 31. napjáig kell egy összegben, az Egyesület házipénztárába vagy az Egyesület bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni. 2. Az Egyesület megalakulását követően újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj időarányosan számított összegét a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év március hó 31. napjáig köteles az Egyesület házipénztárába vagy az Egyesület bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni. 3. Az egyesületi tagdíj összegét az elnökség javaslatára, a közgyűlés határozza meg. V. A tagság Az Egyesület tagja lehet minden 18 éven felüli magyar vagy nem magyar természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az Egyesület célkitűzésével egyetért, kinyilvánítja "Belépési kérelem" aláírásával tagsági szándékát, az Alapszabály és az ahhoz kapcsolódó normák elfogadását és befizeti a Közgyűlés által meghatározott tagdíjat. Az Egyesület rendes tagokból, pártoló tagokból, és tiszteletbeli tagokból áll. • Az Egyesület rendes tagja a Soproni legáció tagja lehet. • Pártoló tag lehet az a magyar és nem magyar állampolgár, vagy jogi személy aki/amely egyetért az Egyesület céljaival, és az Egyesület tevékenységével, működését vagyoni hozzájárulásával segíti, támogatja. Elfogadja, betartja az Egyesület Alapszabályzatában foglaltakat. • Tiszteletbeli tag lehet az akit az Egyesületi Közgyűlés erre a tagságra megválaszt, az elnökség javaslata alapján. Elfogadja, betartja az Egyesület Alapszabályzatában foglaltakat. VI. A tagsági jogviszony keletkezése 1. Az Egyesületi tagság az alapításkor az Egyesület nyilvántartásba vételével keletkezik. 2. Az Egyesület megalakulását követően a tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik. 3. A felvételi eljárás menete a következő: 1. A jelölt forma szerinti tagfelvételi kérelmet nyújt be az Egyesület Elnökségéhez. 2. A tagfelvételhez szükséges egy tag kezessége és ajánlása. 3. A tagfelvételről, vagy annak elutasításáról az Egyesület Elnöksége határozattal dönt (Ptk. 3:80. § m) pontja). Az elutasítás ellen az érintett a közléstől számított 15 napos határidővel, írásban fellebbezhet a Közgyűléshez címzett, ám az Elnökséghez benyújtott/megküldött, indokolt beadvánnyal. 4. Az Egyesületbe való belépés és kilépés önkéntes. VII. A tagsági jogviszony megszűnése 1. A tagsági jogviszony megszűnik: a.) a tag kilépésével b.) a tagsági jogviszony Egyesület általi felmondásával c.) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével d.) a tag kizárásával. 2. A tagsági jogviszonyát a tag az Egyesület Elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az Elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg. 3. Tagdíjhátralék miatt a tag tagsági viszonya 30 napos határidővel írásban felmondható, amelyről a Közgyűlés dönt. A felmondás alkalmazása előtt az Elnökség - a Titkár útján - írásban, igazolható módon köteles felhívni a tagot – hat hónapos határidővel - a tagdíjhátralék megfizetésére. 4. Az Elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az Egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít. 5. A kizárási eljárást bármely tag vagy Egyesületi szerv kezdeményezésére az Elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az Elnökség ülésére igazolható módon meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az Elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal. 6. A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az Egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A fellebbezés beérkezését követően az Elnökségnek haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belüli időpontra össze kell hívnia a rendkívüli közgyűlést. A közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal. VIII. A tagok jogai 1. Az Egyesület tagja jogosult: a.) az Egyesület tevékenységében részt venni, véleményt nyilvánítani, javaslatot tenni az Egyesületet érintő bármely kérdésben; b.) az Egyesület rendezvényein felszólalni, azokon – felkérésre – előadásokat tartani és a borral kapcsolatos tudományos nézeteit szabadon terjeszteni; c.) az Egyesület szolgáltatásait igénybe venni; d.) a Közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a Közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni; e.) az Egyesület irataiba betekintetni, és az Egyesület tagjait megillető információkról tudomást szerezni; f.) az Egyesület bármely tisztségére jelöltet állítani, választani, illetve tisztséget viselni, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn; g.) az Egyesület bármely szervének törvénysértő határozatát – a tudomására jutástól számított 30 napon belül – a bíróság előtt megtámadni. h.) az Egyesület pártoló tagjainak, és tiszteletbeli tagjainak jogai az a.; b.; c. pontokra korlátozódnak 2. A rendes tag a Közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a Közgyűlés levezető elnökének a Közgyűlés kezdetén átadni. 3. A Közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult rendes tag egyenlő szavazattal rendelkezik. IX. A tagok kötelezettségei Az Egyesület tagja: a.) Nem veszélyeztetheti az Egyesület céljának megvalósítását és az Egyesület tevékenységét. b.) Köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni. c.) Köteles az Egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani. d.) Köteles a lakcímét annak megváltozását követő 8 napon belül az Elnökséghez bejelenteni. e.) A Rejpál-ház Működési Szabályzatának betartása. X. 1. Az Egyesület szervei 1. Az Egyesület szervei: a.) Közgyűlés b.) Elnökség c.) Felügyelőbizottság 2. A Közgyűlés 2.1. A Közgyűlés az Egyesület döntéshozó szerve. 2.2. A Közgyűlés hatáskörébe tartozik: a.) az alapszabály módosítása; b.) az Egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása; c.) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása; d.) az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása; e.) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az Egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása; f.) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az Egyesülettel munkaviszonyban áll; g.) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az Egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt; h.) a jelenlegi és korábbi Egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés; i.) díjak, elismerések alapítása és adományozása; j.) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal. 2.3. A Közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik. 2.4. A Közgyűlés nem nyilvános, azon a tagok és a meghívottak vehetnek részt. 2.5. A Közgyűlést az Elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény). Ha a Közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához. 2.6. A Közgyűlési meghívó tartalmazza az Egyesület nevét, székhelyét, a Közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a Közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt Közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt Közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz, ha azt az eredeti időpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra hívják össze. 2.7. A Közgyűlési meghívót az Egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni. 2.8. A Közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az Egyesület szervei az Elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az Elnökség 2 napon belül dönt. Az Elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal. 2.9. Ha az Elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja, úgy a Közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul. 2.10. Az Elnökség köteles a Közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha a.) az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi; b.) az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy c.) az Egyesület céljainak elérése veszélybe került. 2.11. Ezekben az esetekben az összehívott Közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az Egyesület megszüntetéséről dönteni. 2.12. A Közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. 2.13. Minden tagnak egy szavazata van. 2.14. A Közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A Közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot. 2.15. A Közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a tag, valamint a képviselője nevét és lakóhelyét vagy székhelyét. A jelenléti ívet a Közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti. 2.16. A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a.) az Egyesület nevét és székhelyét; b.) a Közgyűlés helyét és idejét; c.) a Közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének a nevét; d.) a Közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat; e.) a határozati javaslatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól tartózkodók számát. 2.17. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a Közgyűlés levezető elnöke írja alá, és egy erre megválasztott, jelen lévő tag hitelesíti. 2.18. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít; b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az Egyesületnek nem tagja; e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. 2.19. A Közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az Egyesület alapszabályának módosításához, az Egyesület egyesüléséhez és szétválásához a Közgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az Egyesület céljának módosításához és az Egyesület megszűnéséről szóló Közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. 2.20. A Közgyűlés jelenlévő tagjai egyharmadának javaslatára elrendelhet titkos szavazást. 2.21. A Közgyűlési határozatokat a levezető elnök a Közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az Egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg. 3. Vezető tisztségviselők 3.1. A vezető tisztségviselőket az Egyesület tagjai közül kell választani. A tisztségviselők megválasztása minden esetben titkos szavazással történik. Megválasztottnak azt a személyt kell tekinteni, aki az érvényes szavazatoknak több mint a felét megszerezte. 3.2. Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás: a.) a megbízás időtartamának lejártával; b.) visszahívással; c.) lemondással; d.) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével; e.) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával; f.) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével. 3.3. A vezető tisztségviselő megbízatásáról az Egyesülethez címzett, az Egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá. 3.4. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. 3.5. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. 3.6. Az Egyesület tisztségviselői egymásnak nem lehetnek a Ptk. 8:1. § 1. és 2. pontjában meghatározott közeli hozzátartozói, hozzátartozói (a továbbiakban együtt: hozzátartozó), továbbá cselekvőképességét a tevékenység ellátásához szükséges körben nem korlátozták. 3.7. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő, aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. 3.8. Az Egyesületnek nem lehet vezető tisztségviselője, aki három éven belül olyan szervezetnél töltött be – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki, b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki, d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte. 4. Elnökség 4.1. Az Elnökség az Egyesület 7 elnökségi tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. 4.2. Az Elnökség tagjait a Közgyűlés választja titkos szavazással 3 év határozott időtartamra. 4.3. Az Egyesület első vezető tisztségviselői: Az Egyesület elnöke: Veres János (anyja neve: Kristály Klára, 9400 Sopron, Kitaibel Pál utca 32/a.) Az Elnökség tagjai: Hausmann József (9400 Sopron, Citadella u. 16.) alelnök Divós István (9400 Sopron, Winkler u. 6.) alelnök Horváth Vilmos (9400 Sopron, Fenyves sor 18/A.) alelnök Makai Ernő (9423 Ágfalva, Patak út 40.) titkár Az Egyesület vezető tisztségei: • Elnök • Alelnök • Alelnök • Pénzügyi Gazdasági Felelős • Titkár • Kiadvány és PR Felelős • Rendezvényszervező Az Egyesület törvényes képviseletét az Elnök látja el. A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános. A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló. 4.4. Az Elnökség hatáskörébe tartozik: a.) az Egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala; b.) a beszámolók előkészítése és azoknak a Közgyűlés elé terjesztése; c.) az éves költségvetés elkészítése és annak a Közgyűlés elé terjesztése; d.) az Egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a Közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása; e.) az Egyesület jogszabály és alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztásának előkészítése; f.) a Közgyűlés összehívása, a tagság és az Egyesület szerveinek értesítése; g.) az Elnökség által összehívott Közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása; h.) részvétel a Közgyűlésen és válaszadás az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre; i.) a tagság nyilvántartása; j.) az Egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése; k.) az Egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése; l.) az Egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; m.) a tag felvételéről való döntés; n.) és döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal. 4.5. Az Elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább két alkalommal tartja. Az Elnökséget össze kell hívni akkor is, ha az Egyesületi tagok legalább háromötöde – az ok és a cél megjelölésével – kéri. 4.6. Az elnökségi ülést az Elnök legalább 8 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az Egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény). 4.7. Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az Egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák. 4.8. Az Elnökség határozatát egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az Elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Határozatképtelenség esetén legkésőbb 30 napon belül az Elnökséget ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon legalább az elnökségi tagok több mint fele jelen van. 4.9. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, a.) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít; b.) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; c.) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; d.) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az Egyesületnek nem tagja; e.) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy f.) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. 4.10. Az Elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az Egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg. 4.11. Az Egyesület Elnökségét az Elnök személyesen vezeti. 4.12. Az Elnök jogkörei, feladatai: a.) ellátja az Egyesületet törvényes képviseletét, képviseleti jog terjedelme általános, képviseleti jogának gyakorlása önálló, b.) irányítja az Egyesület tevékenységét, dönt a napi ügyekben, c.) felelős az Egyesület tevékenységéért, d.) vezeti a Közgyűlést és az Elnökség üléseit, e.) ellátja a Közgyűlés és az Elnökség által rábízott feladatokat; f.) ellát minden olyan ügyet, amely nem tartozik a Közgyűlés, az Elnökség kizárólagos hatáskörébe, g.) dönt az Egyesület kifizetéseiről, kezeli az Egyesület pénzügyeit, utalványozási jogot gyakorol, h.) gyakorolja a munkáltatói jogokat, i.) beszámol a Közgyűlésnek és az Elnökségnek az Egyesület ügyeinek intézéséről. 4.13. Az Alelnök segíti az Elnök munkáját, ellátja az Elnök által rábízott feladatokat, az Elnököt akadályoztatása (tartós távolléte) esetén másik alelnök társával együttesen helyettesíti. Ebben az esetben képviseleti joguk terjedelme általános, képviseleti joguk gyakorlása együttes. 4.14. A tartós elnöki távollét esetén az Egyesület törvényes képviseleti jogának átadásáról-átvételéről, illetve visszaadásáról-visszavételéről az időpont és időtartam feltüntetésével jegyzőkönyv készül, amelyet az érintett tisztségviselők írnak alá. 4.15. A Titkár segíti az Elnök és Alelnök munkáját, ellátja az Elnök és az Alelnök által rábízott feladatokat. 4.16. A Titkár jogkörei, feladatai: Ellátja, szervezi és vezeti az adminisztrációt (jegyzőkönyvek elkészítése, tagnyilvántartás, Határozatok Tára vezetése, iratkezelés, stb.). 4.17. Pénzügyi Gazdasági felelős jogkörei, feladatai: Segíti az Elnök és Alelnök munkáját, ellátja az Elnök és az Alelnök által rábízott feladatokat. Felelős a szabályszerű pénz- és vagyonkezelésért. Ellátja, szervezi és vezeti az adminisztrációt a tagdíjbefizetésekről, pénzforgalomról. 4.18. Kiadvány és PR felelős jogkörei és feladatai: Segíti az Elnök és Alelnök munkáját, ellátja az Elnök és az Alelnök által rábízott feladatokat. Felelős a Honlap működtetéséért. Feladata meghívók küldése, közzététele, kiadványok szerkesztése. Az Egyesület és Legáció Sopron életét bemutató anyagok készítése. 4.19. Rendezvényszervező jogköre és feladatai: Segíti az Elnök és Alelnök munkáját, ellátja az Elnök és az Alelnök által rábízott feladatokat. Felelős a rendezvények végrehajtásáért, rendezvényterv betartásáért. Feladata a Rejpál ház karbantartási munkálatainak, üzemeltetésének megszervezése, végrehajtása. A rendezvények szervezése, előkészítése. Vezeti az adminisztrációt a rendezvények időpontjairól, végrehajtásáról. 5. Felügyelőbizottság 5.1. Az Egyesület működését és gazdálkodását, valamint a jogszabályok, az alapszabály és az Egyesületi határozatok végrehajtását és betartását a Felügyelőbizottság ellenőrzi, amely elnökből és négy tagból áll. A Felügyelőbizottság elnöke: dr. Mihály Rita (9400 Sopron, Mező u. 17.) A Felügyelőbizottság tagjai: Birkás József (9400 Sopron, Kertvárosi u. 2.) dr. Németh Attila (9400 Sopron, Erzsébet u. 4.) Gréczi József (9400 Sopron, Felsőlővér út 20.) Kóbor Lajos (9400 Sopron, Récényi u. 2.) 5.2. A Felügyelőbizottság tagjait a Közgyűlés választja 3 év határozott időtartamra. 5.3. A Felügyelőbizottságba az Egyesület tagjai közül az választható, akivel szemben nem áll fenn tisztségviselését kizáró ok és a tisztséget elfogadja. 5.4. A Felügyelőbizottságot szükség szerint, de legalább évi egy alkalommal össze kell hívni. A Felügyelőbizottságot össze kell hívni akkor is, ha azt az Egyesületi tagok egyharmada, vagy az Felügyelőbizottság három tagja – az ok és a cél megjelölésével – kéri. 5.5. A Felügyelőbizottságot annak elnöke hívja össze. 5.6. A Felügyelőbizottság ülés helyét, idejét, valamint a napirendjét annak elnöke állapítja meg, és azt a meghívóban a Felügyelőbizottsági ülés időpontja előtt legalább nyolc nappal közli. 5.7. A meghívóban tájékoztatni kell a tagokat arról, hogy a Felügyelőbizottság határozatképtelensége esetén nyolc napon belül ismét és mikor kerül változatlan napirend mellett összehívására. 5.8. A napirendi pontokhoz mellékletként írásos előterjesztés készíthető. 5.9. A meghívó és melléklete elektronikus úton is kiküldhető, illetve a Felügyelőbizottsági ülés személyes részvétellel elektronikus úton is lefolytatható, ha a tagok személyazonossága az igénybe vett elektronikus úton igazolható. 5.10. .A Felügyelőbizottsági ülés határozatképes, ha azon a Felügyelőbizottság minden tagja jelen van. 5.11. A Felügyelőbizottsági ülés nyilvános, azon a meghívottakon túl más is részt vehet. A Felügyelőbizottság a közérdek vagy valamely tag jogos magánérdekének védelme végett, továbbá adatvédelmi okokból elrendelheti a nyilvánosság kizárását. 5.11. A Felügyelőbizottság döntéseit egyhangúlag hozza. 5.12. Nem lehet a Felügyelőbizottság elnöke vagy tagja az a személy, aki a.) a Közgyűlés, illetve az Elnökség elnöke vagy tagja (ide nem értve a Közgyűlés azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be), b.) az Egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, c.) az Egyesület cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabályában foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást, illetve d.) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója. 5.13. A Felügyelőbizottság ellenőrzi, hogy az Egyesület a hatályos jogszabályoknak, az Alapszabályában foglaltaknak megfelelően működik, gazdálkodik. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, vagy felvilágosítást kérhet, továbbá korlátozás nélkül betekinthet az Egyesület nyilvántartásaiba, könyveibe, irataiba, illetve megvizsgálhatja azokat. 5.14. A Felügyelőbizottság elnöke az Elnökség ülésén tanácskozási joggal részt vehet, a Felügyelőbizottság kezdeményezheti a Közgyűlés és az Elnökség összehívását. 5.15. A Felügyelőbizottság köteles az intézkedésre jogosultságának megfelelően a Közgyűlést vagy az Elnökséget tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy: a.) az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az Egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése a Közgyűlés vagy az Elnökség döntését teszi szükségessé, b.) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. 5.16. A Közgyűlést vagy az Elnökséget a Felügyelőbizottság indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - intézkedés céljából össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a Közgyűlés és az Elnökség összehívására a Felügyelőbizottság is jogosult. 5.17. Ha a Közgyűlés vagy az Elnökség a törvényes működés helyreállítása érdekében a szükséges intézkedést nem teszi meg, a Felügyelőbizottság haladéktalanul értesíti a törvényességi ellenőrzést ellátó ügyészséget. 5.18. A Felügyelőbizottság évente beszámol a Közgyűlésnek az Egyesület működéséről és gazdálkodásáról, az ezzel kapcsolatos előterjesztések, iratok, bizonylatok megvizsgálása alapján. 5.19. A Felügyelőbizottság üléséről jegyzőkönyv készül, amelyet annak elnöke és a felkért jegyzőkönyvvezető ír alá. 5.20. A Felügyelőbizottság ügyrendjét maga állapítja meg. XI. ANYAGI FORRÁSOK 1. Az Egyesület működésének anyagi forrásai: - tagdíjak, amelyek összegét a Közgyűlés évente határozza meg, s amelyet a tagok átvételi elismervény ellenében vagy átutalással fizetnek be, - hozzájárulások, támogatások, - pályázatokon vagy egyedi döntéssel elnyert összegek, - jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, magánszemélyek felajánlásai, adományai, támogatásai; - az Egyesület saját tevékenységéből származó bevételei. 2. Az Egyesület – céljai megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében – gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat, azonban ez az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyeztetheti. Az Egyesület gazdálkodó tevékenységét az erre vonatkozó jogszabályok alapján végzi. 3. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. 4. A szabályszerű pénz- és vagyonkezelésért a pénzügyeket felügyelő elnökségi tag felel az Elnök felügyeletével. XII. Záró rendelkezések Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak. Európai Borlovagrend Hungária Konzulátusa Egyesület Alapszabálya Egységes szerkezetbe foglalt alapszabál Európai Borlovagrend Hungária Konzulátusa Egyesület - Győr 1. § Általános rendelkezések - A civil szervezet neve: Európai Borlovagrend Hungária Konzulátusa Egyesület - Győr - Rövidített neve: EBHKE - Győr - Működésének szervezeti formája: egyesület - Székhelye: 9025 Győr, Töltésszer út 18. szám - Címe: 9025 Győr, Töltésszer út 18. szám - Működési területe: Magyarország - Az egyesület vezető tisztségviselői neve, lakóhelye: Egyesület (Konzulátus) Elnöksége: Elnök: Alelnök: Alelnök: Titkár: Elnökségi tag: Elnökségi tag: Elnökségi tag: Tagai István dr. Hajas Pál dr. Sztancs György Nacsa József Juhász István Kálmán András Kodák József 9025 Győr, Bercsényi liget 40. 3053 Kozárd, Zrínyi köz 5. 9437 Hegykő Bartók B. u. 6. 6729 Szeged, Szigony u. 34. 2500 Esztergom, Szentkirályi u. 48. 2040 Budaörs, Aradi u.36. 3200 Gyöngyös, Warga L. u. 20. Számvizsgáló Bizottsága: SzB. elnök: SzB. tagja: SzB. tagja: Pölös Attila dr. Tóth Endre Gréczi József 6724 Szeged, Pacsirta u. 17. 3175 Nagylóc, Rákóczi u. 34. 9400 Sopron, Felsőlővér út 20. Egyesületi tagok tagdíja 18.000,- forint, azaz tizennyolcezer forint. Bélyegzője: körpecsét, „Európai Borlovagrend Hungária Konzulátusa Egyesület” körfelirattal, középen az alapítás évszámával: 2014 Az Európai Borlovagrend Hungária Konzulátusa Egyesület (a továbbiakban: Konzulátus) együttműködésre törekszik az ORDO EQUESTRIS VINI EUROPAE-nek (Európai Borlovagrendnek) (a továbbiakban együtt: Lovagrend), Szenátusával, amelynek székhelye Ausztriában, Eisenstadtban található. Az Európai Borlovagrend gyökerei a középkorba nyúlnak vissza, főképpen a nagy tradíciójú Szent György rendhez, amelyet 1273-ban, 1308-ban és 1468-ban már írásos emlékek említenek. Ennek köszönhető a történelmi, társadalmi és kulturális elismertség. Az Egyesület (Konzulátus) a Lovagrend alapszabályát magára nézve kötelezőnek ismeri el, és azzal összhangban, valamint a Lovagrend Szenátusával kötött szerződés figyelembevételével szervezi tagjai tevékenységét, bonyolítja szertartásait és használja szimbólumait. Az Egyesület (Konzulátus) megyénként vagy más egységenként Legátusokat hozhat létre, amelyek az Egyesület Alapszabálya a Közgyűlés/Küldöttközgyűlés döntései alapján, valamint a saját legátusi Gyűlésének döntése szerint működhetnek. 2. § Eszméje, célja 1. Az Egyesület (Konzulátus) az alapító tagok elhatározásából a nemes bor megismertetése és védelme, a borral kapcsolatos kultúra és hagyományok tisztelete, a borra vonatkozó tudományok eredményeinek népszerűsítése érdekében jött létre. 2. Az Egyesület (Konzulátus) célja, hogy Magyarországon is megismertesse és alkalmazza a borral kapcsolatos új kulturális és gasztronómiai gyakorlatot és az eziránt érdeklődő személyek, közösségek számára fórumot teremtsen. 3. Az előzőekben meghatározottak kiteljesítéséért minden olyan eszközt és módszert alkalmazni kíván, amely nincs alárendelve politikai és pártérdekeknek. 4. Azon munkálkodik, hogy a bor társadalombeli helyzetét emelje. Nagy hangsúlyt helyez azokra az értékekre, így az Igazra, a Jóra és a Szépre, amelyek a Konzulátus cselekedeteit vezérlik. Ennek alapján a Lovagrend arra törekszik, hogy tagjaival megismertesse a valós erkölcsi és hivatásrendi értékeket, és ez által eredményesebbé és hasznosabbá tegye a gazdasági élet működését. 5. Kiáll a keresztény értékek mellett, terjeszti és védelmezi azokat. Mivel szentségközpontú, ezért a hit áll megnyilvánulásai középpontjában. Elismeri az igaz nemesi lélek erejét. 6. Összejöveteleivel, rendezvényeivel a fenti célokat közvetíti minden olyan közösségnek és egyénnek, amely, és aki azokkal rokonszenvez vagy közeledni kíván azokhoz, javaslataival, elképzeléseivel hozzá kíván járulni elérésükhöz. Kiállításokat, borászati bemutatókat, borkóstolókat, előadásokat, beszélgetéseket szervez, könyvek, albumok, időszaki kiadványok kiadását kedvezményezi. Nemzetközi kapcsolatokat épít ki. 7. Az írásos és elektronikus médiában tevékenységéről rendszeresen közleményeket tesz közzé, véleményt nyilvánít. 3. § Tevékenysége 1. Az Egyesület (Konzulátus) kulturális és hagyományőrző tevékenységeket folytat, e tevékenységeket a nemzeti kultúra és a nemes bor védelméhez kapcsolódóan végzi. Az Egyesület (Konzulátus) nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a szolgáltatásaiból. 2. Gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak esetlegesen és úgy végezhet, hogy az Alapszabályban meghatározott alapcél(ok) szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyezteti. 3. Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja. 4. Politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. 5. Az Egyesület követi a Lovagrend jelmondatát: „Csak ha az irigységen úrrá lettél, és másokért fáradozni kezdtél, akkor leszel igaz lovaggá.” Az Egyesület (Konzulátus) jelmondata: „Nunquam retrorsus! Soha vissza nem fordulni!” 4. § Az Egyesület (Konzulátus) szervezeti felépítése: a) Közgyűlés (Lovagi Fórum) b) Elnökség c) Számvizsgáló Bizottság 5. § Közgyűlés / Küldöttközgyűlés 1. Az Egyesület (Konzulátus) legfőbb szerve a Közgyűlés, amelyet a tagok összessége alkot; amennyiben a taglétszám eléri a 120 (százhúsz) főt, abban az esetben a Közgyűlést, azaz a Küldöttközgyűlést (a továbbiakban Közgyűlés) a minden tízedik tag után (a tagok által) megválasztott 1-1 fő küldött alkotja. A taglétszám 120 fő alá csökkenése esetén a Közgyűlést újfent a tagok összessége alkotja. 2. A közgyűlést szükség szerint, de legalább évi egy alkalommal össze kell hívni. A megüresedett tisztségviselői helyre az új tisztségviselő megválasztása érdekében a megüresedés bekövetkezésétől számított 6 hónapon belül kell a Közgyűlést összehívni. A közgyűlést össze kell hívni akkor is, ha azt a bíróság elrendeli, illetőleg ha azt a tagok / küldöttek egyharmada – az ok és a cél megjelölésével – kéri. 3. A közgyűlést az Elnökség, annak nevében az Elnök hívja össze. 4. A közgyűlés helyét, idejét, valamint annak napirendjét az Elnökség állapítja meg témakörönként olyan részletességgel, hogy az alkalmas legyen álláspont kialakítására. A meghívót a közgyűlés időpontja előtt legalább nyolc nappal kell megküldeni/közzétenni. 5. A napirendi pontokhoz mellékletként írásos előterjesztés készíthető. 6. A meghívó és melléklete elektronikus úton (emailben) is kiküldhető, illetve a közgyűlés személyes részvétellel elektronikus úton is lefolytatható, ha a tagok személyazonossága az igénybe vett elektronikus úton igazolt. 7. A közgyűlésen a tagok/küldöttek meghívottak vesznek részt. 8. A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. 9. A közgyűlés határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, azonban az Alapszabály módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbsége kell. Az egyesület céljainak módosításához és az egyesület megszűnését kimondó határozathoz a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Minden tagnak egy szavazata van. A közgyűlés jelenlévő tagjai egyharmadának javaslatára elrendelhet titkos szavazást. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell. 10. A tisztségviselők megválasztása minden esetben titkos szavazással történik. Megválasztottnak azt a személyt kell tekinteni, aki az érvényes szavazatok több mint felét megszerezte. Amennyiben a jelöltek közül valaki nem kapja meg az érvényes szavazatok több mint felét, abban az esetben a tisztségre jelölt két legtöbb szavazatot szerzett személy között újabb szavazást kell tartani. A megismételt szavazás győztese a több szavazatot kapott személy lesz. 11. A közgyűlés hatáskörébe tartozik: a) az Alapszabály megállapítása, elfogadása és módosítása, b) az éves munkaterv és költségvetés meghatározása, c) az Elnökség és a Számvizsgáló Bizottság éves beszámolójának elfogadása, d) az éves beszámoló és mellékletének elfogadása, e) a tagfelvételt elutasító elnökségi döntés elleni fellebbezés elbírálása, f) a taggal szembeni felmondásról döntés, g) az Elnökség javaslatára tiszteletbeli elnöki címről, tiszteletbeli tagságról döntés, h) az Elnökség és a Számvizsgáló Bizottság megválasztása, egészüknek vagy tagjaiknak visszahívása, i) a természetes és nem természetes személy (rendes jogállású) tagok tagdíja összegének megállapítása, j) más szervezetekkel történő kapcsolattartás, annak módjának meghatározása, k) más egyesülettel való egyesülés, úgyszintén az Egyesület (Konzulátus) feloszlásának kimondásáról, gazdasági, vállalkozási tevékenység elkezdéséről, illetőleg megszüntetéséről döntés, l) díjak, elismerések alapítása és adományozása, m) az Egyesület (Konzulátus) megszűnése esetén vagyonának sorsáról döntés, n) bármely az Egyesület (Konzulátus) egészét érintő, illetve az Elnökség által a közgyűlés elé terjesztett kérdésben döntés. 12. A közgyűlésről jegyzőkönyv készül, amelyet a levezető elnök és a közgyűlésen megválasztott jegyzőkönyvvezető ír alá és kettő tag aláírásával hitelesít. 6. § Választás 1. A tisztségviselő visszahívását bármely tag kezdeményezheti a Közgyűlésnél, akinek tudomására jut a visszahívás alapjául szolgáló okok valamelyike. 2. Az esedékes Elnökséget és Számvizsgáló Bizottságot választó, tisztújító Közgyűlés előtt legalább 30 nappal a leköszönő Elnökség legalább háromtagú jelölő bizottságot állít fel. A Jelölő Bizottság a tagság körében végzett tájékozódás alapján javaslatot tesz az elnökség (elnök, két alelnök, titkár, elnökségi tagok) és a Számvizsgáló Bizottság (elnök, bizottsági tagok) tisztségeire. A Jelölő Bizottság a jelöltlistát a Közgyűlés előtt ismerteti, ahol minden tagnak joga van újabb jelölteket állítani és a jelöltlistára felvetetni. 3. Az Elnökség és a Számvizsgáló Bizottság megbízatása három évre szól. 4. Amennyiben valamelyik tisztség megüresedik, úgy az annak betöltésére a Közgyűlés által (időközi választáson) megválasztott személy megbízatása az Elnökség, illetve a Számvizsgáló Bizottság megbízatásának lejártáig szól. Visszahívás 5. Az Elnökség és a Számvizsgáló Bizottság egészének visszahívására akkor kerülhet sor, ha elnökeik nem látják, vagy nem tudják ellátni feladataikat, avagy tisztségükre méltatlanná válnak. 6. Az Elnökség és a Számvizsgáló Bizottság tagjainak visszahívására akkor kerülhet sor, ha a tagjaik nem látják, vagy nem tudják ellátni feladataikat, avagy tisztségükre méltatlanná válnak. 7. Nem látja el a feladatát az, aki egy éven át nem vesz részt az egyesület munkájában, tisztségének gyakorlásában. 8. Nem tudja ellátni feladatát az, aki ebben és lemondásában bármely okból akadályoztatva van. 9. Méltatlan magatartást tanúsít az, aki vét az egyesület céljai ellen, vagy az általános erkölcsi szabályok ellen. 10. A Közgyűlés döntése ellen a visszahívott tisztségviselő a bírósághoz fordulhat. 7. § Elnökség Az Elnökség két Közgyűlés közötti időszakban irányítja az Egyesület működését. 1. Az elnökség az Egyesület (Konzulátus) ügyintéző szerve, amely hét tagú: elnökből, két alelnökből, titkárból és három tagból áll. 2. Az elnökségbe az Egyesület (Konzulátus) tagjai közül az választható, akivel szemben nem áll fenn tisztségviselését kizáró ok és a tisztséget elfogadja. 3. Az elnökséget szükség szerint, de legalább évi kettő alkalommal össze kell hívni. Az elnökséget össze kell hívni akkor is, ha az egyesületi tagok legalább háromötöde – az ok és a cél megjelölésével – kéri. 4. Az elnökséget az Elnök hívja össze. 5. Az elnökségi ülés helyét, idejét, valamint a napirendjét az Elnök állapítja meg, és azt a meghívóban az elnökségi ülés időpontja előtt legalább nyolc nappal közli. A meghívóban tájékoztatni kell az elnökségi tagokat arról, hogy az elnökség határozatképtelensége esetén nyolc napon belül ismét és mikor kerül változatlan napirend mellett összehívására. 6. A napirendi pontokhoz mellékletként írásos előterjesztés készíthető. 7. A meghívó és melléklete elektronikus úton is kiküldhető, illetve az elnökségi ülés személyes részvétellel elektronikus úton is lefolytatható, ha a tagok személyazonossága az igénybe vett elektronikus úton igazolt. 8. Az elnökségi ülés akkor határozatképes, ha azon legalább négy elnökségi tag jelen van. 9. Az elnökségi ülésen a tagok, valamint a meghívottak vesznek részt. 10. Az elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az elnökségi ülésen jelenlévő elnökségi tagok közül legalább kettőnek a javaslatára titkos szavazás rendelhető el. Határozatképtelenség esetén legkésőbb 30 napon belül az Elnökséget ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon legalább négy elnökségi tag jelen van. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni. Az Elnökség üléseire, annak tárgykörére figyelemmel, további tagok hívhatók meg 11. Az elnökség feladata: a. előkészíti és összehívja a Közgyűlést, b. tervezi, szervezi és irányítja az Egyesület (Konzulátus) tevékenységét, folyamatos működését, c. kidolgozza, és Közgyűlés elé terjeszti az Egyesület (Konzulátus) éves munkatervét és költségvetését, d. elkészíti és a Közgyűlés elé terjeszti az Egyesületi (Konzulátusi) beszámolóját, e. előkészíti a Közgyűlés hatáskörébe tartozó valamennyi döntést, f. végrehajtja a Közgyűlés határozatait, g. végrehajtja azokat a feladatokat, amelyekkel a Közgyűlés megbízza, h. gondoskodik a közgyűlési határozatok nyilvántartásáról, i. nyilvántartja a saját határozatait, j. közli az érintettekkel a Közgyűlés és saját döntéseit, k. javaslatokat készít az Egyesület (Konzulátus) tevékenységét, gazdálkodását meghatározó kérdésekre, l. előkészíti, meghirdeti és elbírálja a cél szerinti juttatásra kiírandó pályázatokat, m. dönt a tagsági ügyekben felvétel; n. javaslatot tesz a Közgyűlésnek a tag tagsági viszonyának felmondására, o. nyilvántartást vezet a tagokról és a tagdíjakról, p. javaslatokat tesz a tiszteletbeli elnöki cím adományozására, a tiszteletbeli tagságra a Közgyűlésnek, q. véleményt és javaslatot alakít ki a tagokat érintő kérdésekben, és védi érdekeiket, r. megválaszolja a benyújtott panaszokat, felszólalásokat, s. szervezi és koordinálja az Egyesület (Konzulátus) és a különböző hazai és nemzetközi szervezetek kapcsolatait, t. dönt a nemzetközi szervezetekben történő képviselet személyi kérdéseiről, u. kezeli az Egyesület (Konzulátus) működése során felhalmozódott vagyont, v. dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. 14. Az elnökségi ülésről hiteles jegyzőkönyvet kell készíteni. 8. § Döntések meghozatala, nyilvántartása, közlése, nyilvánosságra hozatala, iratbetekintés rendje, igénybevétel módja, nyilvánosság 1. A Közgyűlés és az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt, illetve akivel szerződést kell kötni, akivel szemben pert kell indítani, továbbá aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll. Nem minősül előnynek a szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. 2. Mind a Közgyűlés, mind az Elnökség, mind a Számvizsgáló Bizottság döntéseiről nyilvántartást (Határozatok Tára) kell vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a döntésre jogosult szerv döntésének sorszámát, tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges személyét). 3. A döntéseket az érintettekkel közölni kell, amelynek módja lehet szóbeli vagy írásbeli, utóbbi esetben papír alapú vagy elektronikus, de minden esetben a közlés megtörténtének igazolhatónak, illetve visszaellenőrizhetőnek kell lennie. Erről a döntést közlő köteles gondoskodni. 4. A Közgyűlés által elfogadott éves beszámolót minden év május 31. napjáig az Országos Bírósági Hivatalhoz meg kell küldeni. 5. Az Egyesület (Konzulátus) működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba – a titkárral előre egyeztetett időpontban az Egyesület (Konzulátus) székhelyén – lehet betekinteni. 6. Az Egyesület (Konzulátus) működésének, szolgáltatása igénybevételének módja – igénylés, illetve pályázat alapján – mindenki számára rendelkezésre áll, egyéb beszámolóit szintén az Egyesület (Konzulátus) honlapján kell nyilvánosságra hozni. 9. § Tisztségviselők Elnök 1. Az Egyesület (Konzulátus) elnökségét az elnök személyesen vezeti. 2. Az elnök jogkörei, feladatai: a) ellátja az Egyesületet (Konzulátust) törvényes képviseletét, képviseleti jog terjedelme általános, képviseleti jogának gyakorlása önálló, b) irányítja az Egyesület (Konzulátus) tevékenységét, dönt a napi ügyekben, c) felelős az Egyesület (Konzulátus) tevékenységéért, d) vezeti a Közgyűlést és az Elnökség üléseit, e) ellátja a Közgyűlés és az Elnökség által rábízott feladatokat; f) ellát minden olyan ügyet, amely nem tartozik a Közgyűlés, az Elnökség kizárólagos hatáskörébe, g) dönt az Egyesület (Konzulátus) kifizetéseiről, kezeli az Egyesület pénzügyeit, utalványozási jogot gyakorol, h) gyakorolja a munkáltatói jogokat, i) beszámol a Közgyűlésnek és az Elnökségnek az Egyesület (Konzulátus) ügyeinek intézéséről. Alelnökök 1. Az alelnök segíti az elnök munkáját, ellátja az elnök által rábízott feladatokat, az elnököt akadályoztatása (tartós távolléte) esetén másik alelnök társával együttesen helyettesíti. Ebben az esetben képviseleti joguk terjedelme általános, képviseleti joguk gyakorlása együttes. 2. A tartós elnöki távollét esetén az egyesület törvényes képviseleti jogának átadásáról-átvételéről, illetve visszaadásáról-visszavételéről az időpont és időtartam feltüntetésével jegyzőkönyv készül, amelyet az érintett tisztségviselők írnak alá. Titkár 1. A titkár segíti az elnök és alelnök munkáját, ellátja az elnök és az alelnök által rábízott feladatokat. 2. A titkár jogkörei, feladatai: Ellátja, szervezi és vezeti az adminisztrációt (meghívók küldése/közzététele, jegyzőkönyvek elkészítése, tagnyilvántartás, tagdíjbefizetés, Határozatok Tára vezetése, iratkezelés, honlap működtetése stb.). 10. § Összeférhetetlenség 1. Az Egyesület (Konzulátus) tisztségviselői egymásnak nem lehetnek a Ptk. 8:1. § 1. és 2. pontjában meghatározott közeli hozzátartozói, hozzátartozói (a továbbiakban együtt: hozzátartozó), továbbá cselekvőképességét a tevékenység ellátásához szükséges körben nem korlátozták. 2. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. 3. Az Egyesületnek (Konzulátusnak) nem lehet vezető tisztségviselője, aki három éven belül olyan szervezetnél töltött be – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki, b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki, d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte. 11. § Számvizsgáló Bizottság 1. Az Egyesület (Konzulátus) működését és gazdálkodását a Számvizsgáló Bizottság (a továbbiakban: SZB) ellenőrzi, amely elnökből és kettő tagból áll. 2. Az SZB-be az Egyesület (Konzulátus) tagjai közül az választható, akivel szemben nem áll fenn tisztségviselését kizáró ok és a tisztséget elfogadja. 3. Az SZB-t szükség szerint, de legalább évi egy alkalommal össze kell hívni. Az SZB-t össze kell hívni akkor is, ha azt az egyesületi tagok/küldöttek egyharmada, vagy az SZB kettő tagja – az ok és a cél megjelölésével – kéri. 4. Az SZB-t annak elnöke hívja össze. 5. Az SZB ülés helyét, idejét, valamint a napirendjét annak elnöke állapítja meg, és azt a meghívóban az SZB ülés időpontja előtt legalább nyolc nappal közli. A meghívóban tájékoztatni kell a tagokat arról, hogy az SZB határozatképtelensége esetén nyolc napon belül ismét és mikor kerül változatlan napirend mellett összehívására. 6. A napirendi pontokhoz mellékletként írásos előterjesztés készíthető. 7. A meghívó és melléklete elektronikus úton is kiküldhető, illetve az SZB ülés személyes részvétellel elektronikus úton is lefolytatható, ha a tagok személyazonossága az igénybe vett elektronikus úton igazolható. 8. Az SZB ülés határozatképes, ha azon az SZB mindhárom tagja jelen van. 9. Az SZB ülés nyilvános, azon a meghívottakon túl más is részt vehet. Az SZB a közérdek vagy valamely tag jogos magánérdekének védelme végett, továbbá adatvédelmi okokból elrendelheti a nyilvánosság kizárását. 10. Az SZB döntéseit egyhangúlag hozza. 11. Nem lehet az SZB elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az Alapszabály 10. §-ban meghatározottakat is ide értve (továbbá) az a személy, aki a) a Közgyűlés, illetve az Elnökség elnöke vagy tagja (ide nem értve a Közgyűlés azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be), b) az Egyesülettel (Konzulátussal) a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, c) az Egyesület (Konzulátus) cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az Egyesület (Konzulátus) által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabályában foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást, illetve d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója. 13. Az SZB ellenőrzi, hogy a Konzulátus a hatályos jogszabályoknak, az Alapszabályában foglaltaknak megfelelően működik, gazdálkodik. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, vagy felvilágosítást kérhet, továbbá korlátozás nélkül betekinthet az Egyesület (Konzulátus) nyilvántartásaiba, könyveibe, irataiba, illetve megvizsgálhatja azokat. 14. Az SZB elnöke az Elnökség ülésén tanácskozási joggal részt vehet, az SZB kezdeményezheti a Közgyűlés és az Elnökség összehívását. 15. Az SZB köteles az intézkedésre jogosultságának megfelelően a Közgyűlést vagy az Elnökséget tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy: a) az Egyesület (Konzulátus) működése során olyan jogszabálysértés vagy az Egyesület (Konzulátus) érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése a Közgyűlés vagy az Elnökség döntését teszi szükségessé, b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. 16. A Közgyűlést vagy az Elnökséget az SZB indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - intézkedés céljából össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a Közgyűlés és az Elnökség összehívására az SZB is jogosult. 17. Ha a Közgyűlés vagy az Elnökség a törvényes működés helyreállítása érdekében a szükséges intézkedést nem teszi meg, az SZB haladéktalanul értesíti a törvényességi ellenőrzést ellátó ügyészséget. 18. Az SZB évente beszámol a Közgyűlésnek Az Egyesület (Konzulátus) működéséről és gazdálkodásáról, az ezzel kapcsolatos előterjesztések, iratok, bizonylatok megvizsgálása alapján. 19. Az SZB üléséről jegyzőkönyv készül, amelyet annak elnöke és a felkért jegyzőkönyvvezető ír alá. 20. Az SZB ügyrendjét maga állapítja meg. 12. § Tagság Az Egyesület (Konzulátus) rendes – s ekként a Lovagrend – tagja lehet minden 18 éven felüli magyar vagy nem magyar természetes személy, valamint jogi személy, aki/amely a civil szervezet céljával egyetért, kinyilvánítja "Belépési kérelem" aláírásával tagsági szándékát, az Alapszabály és az ahhoz kapcsolódó normák elfogadását és befizeti a Közgyűlés által meghatározott tagdíjat. A felvételi eljárás menete a következő: 1. A jelölt forma szerinti tagfelvételi kérelmet nyújt be az Egyesület Elnökségéhez. 2. A tagfelvételhez szükséges egy tag kezessége és ajánlása. 3. A tagfelvételről, vagy annak elutasításáról az Egyesület Elnöksége határozattal dönt (Ptk. 3:80. § m) pontja). Az elutasítás ellen az érintett a közléstől számított 15 napos határidővel, írásban fellebbezhet a Közgyűléshez címzett, ám az Elnökséghez benyújtott/megküldött, indokolt beadvánnyal. 4. A tagfelvételt az ünnepélyes ceremónián történő akkreditálás, illetve az egyes rendfokozatba történő beiktatás követi. 5. Az Egyesületbe (Konzulátusba) való belépés és kilépés önkéntes. 6. Az Egyesület (Konzulátus; Lovagrend) rendes tagjai az alábbi rendi fokozatok szerint „lépnek elő”: 1. rendi fokozat: lovagi vendég (hospes, hospita) 2. rendi fokozat: lovagi tanácsos, lovagdáma 3. rendi fokozat: borbíró, bordáma 4. rendi fokozat: borlovag, rendi dáma 5. rendi fokozat: díszruhás borlovag, díszruhás rendi dáma 7. Pártoló tag lehet az a magyar vagy nem magyar állampolgár vagy jogi személy, aki/amely egyetért az Egyesület (Konzulátus) céljaival és az egyesület tevékenységét, működését vagyoni hozzájárulással segíti. A pártoló tag jogosult javaslatokat, észrevételeket tenni a működéssel, tevékenységgel kapcsolatban, rész vehet az egyesület rendezvényein, részesülhet valamennyi kedvezményben. Kötelessége azonban az Alapszabály betartása, egyesületünk céljainak követése, erkölcsi támogatása, az egyesületi működés vagyoni hozzájárulással történő segítése. 8. Tiszteletbeli tag lehet az, akit a Közgyűlés erre a tagságra megválaszt (az Elnökség indokolt javaslata alapján). A tiszteletbeli tag jogosult javaslatokat, észrevételeket tenni a működéssel, tevékenységgel kapcsolatban, rész vehet az egyesület rendezvényein, részesülhet valamennyi kedvezményben. Kötelessége azonban az Alapszabály betartása, egyesületünk céljainak követése, erkölcsi támogatása. 9. Pártoló tag, Tiszteletbeli tag az Egyesület (Konzulátus) szerveinek ülésén csak tanácskozási joggal vehet részt. 10. Tisztségviselői hatáskörrel-, feladattal nem járó Tiszteletbeli elnöki címet adományozhat az elnökség írásbeli javaslatára a Közgyűlés – a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbségű szavazásával - annak a 18. életévét betöltött természetes személynek, akit az egyesületért, a Borlovagrendért kifejtett tevékenységért, példamutatásáért, támogató odaadásáért arra érdemesnek tart és aki kiáll az egyesület céljaiért, elfogadja az Alapszabály normáit. A tiszteletbeli elnöki cím annak elfogadásával jön létre. A tiszteletbeli elnök jogosult a címről lemondani, másrészről jogosult javaslatokat, észrevételeket tenni a működéssel, tevékenységgel kapcsolatban, rész vehet az egyesület rendezvényein, részesülhet valamennyi kedvezményben. Kötelessége azonban az Alapszabály betartása, egyesületünk céljainak követése, erkölcsi támogatása. 11. Az Egyesület (Konzulátus) tagjának joga, hogy a. az Egyesület (Konzulátus) és tagozatai működésében, rendezvényein részt vegyen, véleményt nyilváníthasson, javaslatot tegyen az Egyesületet (Konzulátust) érintő bármely kérdésben, b. az Egyesület (Konzulátus) rendezvényein felszólaljon, azokon – felkérésre – előadásokat tartson és a borral kapcsolatos tudományos nézeteit szabadon terjeszthesse, c. rendszeresen megkapja az Egyesület (Konzulátus) tagjait megillető információkat, d. közreműködjön a határozatok meghozatalában, e. az Egyesület (Konzulátus) bármely tisztségére jelöltet állíthat, választhat és életkorának megfelelően bármely tisztségre megválasztható, f. kérdéssel, panasszal, felszólalással és fellebbezéssel fordulhat az Egyesület (Konzulátus) Elnökéhez, Elnökségéhez, illetve a Közgyűléshez, g. az Egyesület (Konzulátus) bármely szervének törvénysértő határozatát – a tudomására jutástól számított 30 napon belül – a bíróság előtt megtámadja. 12. Az Egyesület (Konzulátus) tagjának kötelezettsége, hogy a. közreműködjön az Egyesület (Konzulátus) célkitűzéseinek megvalósításában, b. megtartsa az Alapszabály rendelkezéseit, c. végrehajtsa a Közgyűlés és az Elnökség döntéseit, az azok által számára előírt vagy önkéntesen vállalt kötelezettségeit teljesítse, d. határidőre megfizesse tagdíját, felajánlását teljesítse, e. az Egyesület (Konzulátus) által nyilvántartott személyi adatainak változásról értesítse a Titkárt. 13. Tagsági jogaikat a természetes személyek csak személyesen, a jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek képviselőjük útján gyakorolják. 14. A tag minden év március hó 31. napjáig köteles eleget tenni tagdíjfizetési kötelezettségének. 13. § 1. Az Egyesületi (Konzulátusi) tagsági jogviszony megszűnik a) a tag kilépésével; b) a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával; c) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével. 2. A tag tagsági jogviszonyát az egyesület Elnökéhez (képviselőjéhez) intézett írásbeli nyilatkozatával bármikor megszüntetheti. 3. Tagdíjhátralék miatt a tag tagsági viszonya 30 napos határidővel írásban felmondható, amelyről a Közgyűlés dönt. A felmondás alkalmazása előtt az Elnökség - a Titkár útján -írásban, igazolható módon köteles felhívni a tagot – hat hónapos határidővel - a tagdíjhátralék megfizetésére. Az egyesület céljaival, a tagokkal szemben megfogalmazott elvárásokkal, a Lovagi etikai normákkal összeegyeztethetetlen magatartás sem az egyesületi közösség, sem tagjai révén nem valósulhat meg. Ezen gondolatok jegyében fogalmazódott meg az a Közgyűlési kinyilatkoztatás, miszerint a tag kizárását (Ptk. 3:68 § (1) bekezdés c./ pontja), mint szükségtelent, nem alkalmazza. 14. § 1. Az Egyesület (Konzulátus) működésének anyagi forrásai: - tagdíjak, amelyek összegét a Közgyűlés évente határozza meg, s amelyet a tagok átvételi elismervény ellenében vagy átutalással fizetnek be, - hozzájárulások, támogatások, - pályázatokon vagy egyedi döntéssel elnyert összegek, - jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, magánszemélyek felajánlásai, adományai, támogatásai; - az Egyesület (Konzulátus) saját tevékenységéből származó bevételei. 2. Az Egyesület (Konzulátus) – céljai megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében – gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat, azonban ez az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyeztetheti. Az egyesület (Konzulátus) gazdálkodó tevékenységét az erre vonatkozó jogszabályok alapján végzi. 3. Az Egyesület (Konzulátus) tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az Egyesület (Konzulátus) tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. 4. A szabályszerű pénz- és vagyonkezelésért a pénzügyeket felügyelő elnökségi tag felel az Elnök felügyeletével. 15. § 1. Az Egyesület (Konzulátus) megszűnik, ha a) egy másik egyesülettel egyesül (összeolvad, beolvad), b) a Közgyűlés a feloszlásáról határoz, c) a bíróság feloszlatja, d) a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszünteti vagy megállapítja megszűnését, e) a fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti, és az Egyesületet (Konzulátust) a nyilvántartásból törlik. 2. Az 1. pont b)-e) pontjaiban foglalt esetekben az Egyesület (Konzulátus) jogutód nélkül szűnik meg. Az 1. pont b) pontjában foglalt esetben végelszámolási eljárást, a c)-d) pontjában foglalt esetekben pedig kényszer-végelszámolást kell lefolytatni. 3. A Közgyűlés nem dönthet az Egyesület (Konzulátus) feloszlásáról, ha az Egyesülettel (Konzulátussal) szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt vagy az Egyesület (Konzulátus) fizetésképtelenségét a bíróság megállapította. 16. § 1. Az Egyesület (Konzulátus) Alapszabályban nem írt működésére az „új” Polgári Törvénykönyv, valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Ectv.) rendelkezései az irányadóak. 2. Az Egyesület (Konzulátus) működése felett az ügyész törvényességi ellenőrzést gyakorol. 3. Ez a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabály az Egyesület (Konzulátus) 2015. február 14. napján megtartott küldött-közgyűlésén került elfogadásra és akkor lépett hatályba. G y ő r, 2015. évi február hónap 14. napján Tagai István az egyesület (Konzulátus) elnöke Egységes szerkezetbe foglalási záradék: Ezen - módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt - létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a 2015. évi február hónap 14. napján megtartott küldött-közgyűlésen 1/2015. (II.14.) számú határozattal elfogadott módosítások alapján hatályos tartalomnak – ezért ellenjegyzem! 2015. évi február hónap 14. napján dr. Kőhegyi György ügyvéd